csetlekbotlok

1. Éreztem, ahogy jön elő belőlem a hisztis picsa. Mostanában diszkomfortérzetem volt a kapcsolatunk miatt. Nyeltem és csendben maradtam, mert „türelem, türelem”… vagy mert féltem. Vagy egyszerűen csak nem szeretek konfrontálódni. Tudtam, hogy nagyon be fogok neki szólni, és hirtelen nem fogja érteni, ez most miért és honnan és „mi a fasz bajod van ma… Tovább »

Szóval az úgy történt, hogy épp egy blogra kattintottam, hogy megnézzem, került-e fel újabb iromány (nem tyúkocskák, nem kapirgáltok), mire a következő hirdetés tűnt fel a szemem előtt Az elmúlt héten kütyübazár, xajándék, és hasonló oldalakat böngésztem, nagyon konszolidált termék keresése végett (a képen látható objektív bögréért fájt a fogam), úgyhogy teljesen ártatlan vagyok, és… Tovább »

 Elképzeltem hogy megcsal. Belép az ajtón, megfogja a kezem, és „mielőtt a nyakamba ugranál, el kell mondanom, hogy lefeküdtam valakivel.” Elképzeltem ahogy magamba roskadok. Ahogy újabb repedések keletkeznek és végigfutnak rajtam. Mint egy régi kerámiavázán. Nem azt éreztem hogy elárult, becsapott, hanem hogy azért tette mert KEVÉS vagyok. És én ennél már többet nem tudok… Tovább »

Én tényleg próbálom befejezni, de újra és úja előtör és „anya, hagyd már abba” és hisztizik már ő is, és igen, csak egy ölelés kéne most, de nincs. Kudarc, kudarc, kudarc. Semmiség, van ez így, mással is előfordul, mégis a menekülést láttam benne. Bennragadtam és nem tudok kijönni, mert van olyan hogy felelősség, és igen,… Tovább »

Miért zsaroljuk a másikat? Nyilván önérdekből, szeretnénk valamit elérni, és bármi áron is, de kiköveteljük a másiktól. Az ár nem számít. Lehet ez egy tárgy, lehet ez egy kötelék. Vedd meg, maradj velem. Elég jó céltáblája voltam az ilyen játszmáknak. Ha ellenálltam, jött a lelkiismeretfurdalás, én rossz gyerek vagyok, rossz barát, rossz társ, rossz anya…. Tovább »

Vajon mikor szereztük az első tüskét, mely azóta is minden egyes alkalommal, ha hasonló szituációba kerülünk, zsigeri reakciót vált ki? Mikor meghúzta a mögöttem ülő a copfomat az általános iskolában? És azóta utálok minden olyan nevű fiút? Vagy mikor a szomszéd srác elhívott sétálni, de valahogy elfelejtette, és másnap már azzal a magas, vékony, szőke… Tovább »

Vártam, hogy végre megszólaljon a kapucsengő. 7:55. 8-ra ígérte magát. Mindig pontos, tudtam, most is az lesz. Csak ültem az előszobában. Már nem volt kedvem semmibe se belekezdeni. Élveztem a türelmetlenség érzését. Mindjárt belép az ajtón, mindjárt itt lesz. – Hol voltál tegnap este? – szegezte nekem a kérdést. Csak néztem bambán. Mégis hol lettem… Tovább »

Tök normális csajnak nézett ki. Írtam hogy szimpatikus. Olyasmit válaszolt, hogy beszéljünk emailen, mert az oldalon nem tud, és hogy küldjek fényképet. Küldtem, bemutatkoztam. Én egy egyszerű ember vagyok, középiskolát végeztem. De nem szégyellem. Írtam vagy hat sort. Eltelt vagy négy nap, semmi válasz nem jött. Bepöccentem. Hát menjen az ilyen a picsába! Mit képzel… Tovább »

Vannak bizonyos mondatok, amelyek elhangzanak gyerekkorunkban csak úgy, mellékesen. És belénk égnek. Meghatározzák az önmagunkhoz való viszonyunkat. És a többieket, és a párkapcsolatainkat is. Azok a bizonyos mondatok, amik miatt sohasem érzed elég jónak, szépnek vagy vonzónak magad. Egészen addig, amíg egy szép napon kigyomlálod őket a fejedből.   Sok ilyen mondatom van. Éveken át… Tovább »

  Az egész onnan indult, hogy Marcinak szülnapja volt, és nem akart adni a testvérének a marcipánjából. Ő, aki maga a megtestesült önzetlenség, életében először önző volt. Magának akarta az egészet. Persze jött a lelki ráhatás, hogy “légy jó testvér”, aztán pedig a “rendben van, de akkor te se csodálkozz, ha Áron nem ad az… Tovább »