csetlekbotlok

Történet egy nőről, aki akár te is lehetnél. Válásról,  gyereknevelésről, randizásokról. De leginkább az útról, önmagunk felé. Sírósan, nevetősen, humorral fűszerezve.     Tartalomjegyzék Használati útmutató. 2 Előszó, amit ne ugorj át 3 Bevezető. 5 Szemelvények egy másik életből 7 Fojtogató kapcsolat 7 Ne is figyelj rám….. 8 Szex: volt, nincs. 10 Így válunk –… Tovább »

Emlékszem, olyan tizenhét lehettem, de lehet, hogy tizenkilenc. Végtelenül magányos, állandóan szerelmes valakibe, és várva, remélve, hogy egyszer majd Ő is észrevesz, vagy valaki, már nem is számít, hogy ki, de olyan jó lenne átélni azt, amit a környezetemben rajtam kívül kábé mindenki átélt már. Csak szomorkodtam, búslakodtam, és persze jöttek a vigasztaló szavak, miszerint:… Tovább »

Nem, én nem. Én nem játszmázom! Ugyan dehogy. Hisz felette állok az efféle dolgoknak. Már túlvagyok az ilyen badarságokon.Na, persze.Lehet gőggel járni-kelni, de valljuk már be, ha hülyék vagyunk.Ma én hülye voltam. Nagyon.A háttér viszonylag könnyedén összefoglalható.Éveken át elnyomás. Vagy megalkuvás? Valamelyik a kettő közül. Akaratgyengeség. Behódolás. Csupán attól függ, milyen, vagy kinek a szemszögéből… Tovább »

A mesékben mindennek kettős értelme van. Minden szimbólum. Terrani a múltat maga mögött hagyó és sebeiből meggyógyuló lány története.   – Engedjetek el! Azonnal eresszetek! Száradjon le a… ! Legyetek átkozottak! Nem, nem, nem! Engedjetek. – Csak üvöltött a nevesincs nő, miközben rátették a pallóra és leengedték a tizenöt méter mély gödörbe. Fehér ruhája rongyokban,… Tovább »

Még mindig nem tudom elengedni ezt a fogyás témát. Valahogy belémégették, hogy akkor vagy jó, ha sportos és vékony vagy. És mindegy ki mit mond a dombokról. Elég egy poénnak szánt megjegyzés, vagy ösztönzésnek szánt mondat (csupán az egészségem érdekében), összeomlok. Hát igen.. nem vagyok elég jó. Elég szép, vagy kívánatos. Nő. Lassan átalakul a… Tovább »

A fantomvégtag olyan érzés, mintha az amputált, vagy hiányzó végtag még mindig része lenne a testnek és együtt mozogna a többi testrésszel. Egy fantomvégtag legmegdöbbentőbb jellemzője a személy hihetetlen valóságérzete. (Wikipedia) Emlékszem, hogy küzdöttem, nem, én nem szeretlek, én csak jól érzem veled magam, és amúgy sem lehet az egészből semmi, és én társat akarok, és nem, nem és nem,… Tovább »

Tuti idegösszeroppanásom van. Most már egyértelmű. Először is, kb 1 hete nem sírtam. Másodszor pedig, 3.napja vidám vagyok (vagy valami hasonló érzés). Lehet kéne egy pasi? Nézegettem este egy lány fényképét… Az egész nagyjából 3 hónapja kezdődött egy bejegyzéssel (visszakerestem június 6, úgyhogy volt ideje bőven érlelődni bennem), ami így szólt. „Gondolj csak bele jó… Tovább »

Ülsz üresen és kifogyva. Nincsenek érveid. Nem tudom melyik nehezebb, elviselni azt ami van, vagy belátni hogy nem volt értelme. Nem volt jó, mert a félidőkben szenvedtél. Lehetett volna… És ebbe kapaszkodtál, hosszú időn keresztül. Reméltél, hittél. De nem működött. Ennyire egyszerű. Csak gyáva voltál kimondani. Gyáva voltál tenni, lépni. Magadért. Inkább homokba dugtad a… Tovább »

Most múlik pontosan,Engedem hadd menjen,szaladjon kifelé belőlemgondoltam egyetlen…. Hú, de utálom ezt a számot. Totál kikészít. Most is épp ez megy. Mazochista vagyok.   Felfeküdtem a vízre. Rá akartam magam bízni a tengerre. Csak lebegni, csak hagyni, hogy legyen. Fél perc múlva pánikszerűen rohantam kifelé. Halálfélelem a semmitől, a végtelentől, az ismeretlentől, valami sokkal nagyobbtól,… Tovább »

Éltünk csendesen, ő meg én. Mindenünk megvolt. Volt mit enni, volt hol aludni. Béke volt. Mégsem volt elég. Mert sose elég. Soha, semmi sem elég. Olyan szépek azok az almák. Csak egy falat. És mindent tudni fogunk. És ahogy bevillant ez a gondolat, valami történt. Furcsa, szokatlan érzések támadtak bennem. Először sóvárgás. Majd düh. Harag…. Tovább »