Vártam, hogy végre megszólaljon a kapucsengő. 7:55. 8-ra ígérte magát. Mindig pontos, tudtam, most is az lesz. Csak ültem az előszobában. Már nem volt kedvem semmibe se belekezdeni. Élveztem a türelmetlenség érzését. Mindjárt belép az ajtón, mindjárt itt lesz. – Hol voltál tegnap este? – szegezte nekem a kérdést. Csak néztem bambán. Mégis hol lettem… Tovább »
Sose randizz bloggerrel
Vártam, hogy végre megszólaljon a kapucsengő. 7:55. 8-ra ígérte magát. Mindig pontos, tudtam, most is az lesz. Csak ültem az előszobában. Már nem volt kedvem semmibe se belekezdeni. Élveztem a türelmetlenség érzését. Mindjárt belép az ajtón, mindjárt itt lesz. – Hol voltál tegnap este? – szegezte nekem a kérdést. Csak néztem bambán. Mégis hol lettem… Tovább »
Tök normális csajnak nézett ki. Írtam hogy szimpatikus. Olyasmit válaszolt, hogy beszéljünk emailen, mert az oldalon nem tud, és hogy küldjek fényképet. Küldtem, bemutatkoztam. Én egy egyszerű ember vagyok, középiskolát végeztem. De nem szégyellem. Írtam vagy hat sort. Eltelt vagy négy nap, semmi válasz nem jött. Bepöccentem. Hát menjen az ilyen a picsába! Mit képzel…
Sokunk már tudjuk, hogy az élet nem fenékig tejfel, és a kapcsolatok sem. Mégis hajlamosak vagyunk újra és újra elérzékenyülni egy romantikus film láttán, ahol 90 percen keresztül szivatja egymást a két hős valamilyen formában, hogy aztán a végén tanúk elött (autópálya közepén, vonatállomáson, munkahelyen, esküvőn) végre kimondják, hogy „szeretlek” „te is? Én is”, és…