Edina várt. Várt és remélt és boldogtalan volt és áhítozott és nagyokat sóhajtott. Ó bárcsak, és talán. Csupa ködfátyol és délibáb vette körül. Aztán egyszer csak hirtelen paff… Mind derült égből a villámcsapás, mint egy hullócsillag, mint a sültcsirke a szájba, berobbant Ő. Csak beszélt és beszélt és elrepült három óra, Edina pedig ámult és… Tovább »
A duruzsolók
Edina várt. Várt és remélt és boldogtalan volt és áhítozott és nagyokat sóhajtott. Ó bárcsak, és talán. Csupa ködfátyol és délibáb vette körül. Aztán egyszer csak hirtelen paff… Mind derült égből a villámcsapás, mint egy hullócsillag, mint a sültcsirke a szájba, berobbant Ő. Csak beszélt és beszélt és elrepült három óra, Edina pedig ámult és… Tovább »
Ültem a medenceparton. Sütött a nap, felettem a tökéletes kék ég, mellettem az erdő és hegyek. Idilli kép, idilli környezet. És folytak, csak folytak a könnyeim. Gyűlöltem magam. Gyűlöltem, hogy ezt tettem magammal, hogy hagytam hogy megalázzanak újra és újra, hogy kirekesszenek, kihasználjanak, lenyomjanak, elvegyék a testem, megnyomorítsák a lelkem. Éveken át. Kapcsolatokon át. Gyűlöltem magam,…
Üdvözlök mindenkit a harmadszorra megrendezett királyfiszabadító versenyen! Mint önök is tudják, az elmúlt évben óriási sikerrel zárult a küzdelem, Ms Drag Ann sikeresen bejutott a célba, és bár Mr Loos R mindent elkövetett hogy addig felépítse a várat, ami mögé elrejtőzhet, azonban terve kudarcba fulladt és azóta is örök szerelemben élnek Ms Drag-al. Úgy tudjuk…
„Tisztelt doktor úr! Lemondom a holnapi időpontomat. Tudom a kérdéseimre a választ, csak szembe kell néznem velük.” Sms elküldve. Nem volt ereje elmenni a konzultációra. Nem akarta hallani, amit sejtett hogy hallani fog. Amit ő maga is mondott volna, ha kívülállóként van jelen, és nem az egyik főszereplője ennek az előadásnak. Ez volt a legmeggyőzőbben…
Már megint nem aludt eleget. Most nem a fiúk miatt… Néha csak egy kis csöndre vágyik, végre feküdjenek le, ne nyúzzák már szanaszéjjel. Anya csináld ezt, gyere ide, anya a tesóm ezt mondta, anya, anya, anya, de megígérted!!! Anya miért nem mobilozhatok? Sose mobilozhatok. De most hogy alig látta őket az elmúlt pár napban, szinte…
Szépen lassan lecsupaszítottam magam. Tudtam, minden józan észnek ellentmond. Nem okos dolog, nagyon nem. De nem akartam játszani. Nem akartam taktikázni. Nem akartam praktikákhoz folyamodni. Azt akartam, lássa. Tudja. Érezze. Hiába szólt belül a kis hang, hogy na de az önbecsülés! És van egy határ! És legyen tartásom. Mégis ki ez a kis hang? Ki…
Hányra jössz? 7 körül az jó? Persze 🙂 Császármorzsa? 🙂 🙂 Nézzünk valami filmet? Vettem pop-cornt. 🙂 Azt mondják a hétköznapok unalmasak. Szürkék. Megszokjuk egymást. Minden rutinná válik. A közös tévézés, a beszélgetéseink, a mozdulat mikor lefekszünk aludni és összebújunk. Imádtam minden percét. Imádtam hogy tudom mire számíthatok. Imádtam a csókjának ismerős ízét. Otthon…
Érezted hogy bármit teszel, bármit adsz, nem elég? Hibáztatod magad. Én már nem vagyok jó. Kevés, kevés, kevés. És kétségbe esel, hogy hol rontottam el? Ott voltam mikor padlón volt, ott voltam mikor nevetett, ott voltam mikor felébredt, ott voltam mindig. „Nem téged nem akarlak, hanem már senkit.” Csak ennyi a válasz. De jön. Újra…
Férfi: Szarni kimehetek egyedül, vagy oda is velem akarsz jönni? Nő: Miért vagy ilyen goromba? Csak annyit mondtam, hogy menjünk együtt vásárolni. Férfi: Megfojtasz. Nő: Én fojtalak meg? Mégis mivel? Mész kondizni, mész bulizni, mész mit tudom én hova. Ha velem vagy akkor is netezel, VAGY MIT TUDOM ÉN MIT CSINÁLSZ! És szólok…
1. Éreztem, ahogy jön elő belőlem a hisztis picsa. Mostanában diszkomfortérzetem volt a kapcsolatunk miatt. Nyeltem és csendben maradtam, mert „türelem, türelem”… vagy mert féltem. Vagy egyszerűen csak nem szeretek konfrontálódni. Tudtam, hogy nagyon be fogok neki szólni, és hirtelen nem fogja érteni, ez most miért és honnan és „mi a fasz bajod van ma…