csetlekbotlok

Éltünk csendesen, ő meg én. Mindenünk megvolt. Volt mit enni, volt hol aludni. Béke volt. Mégsem volt elég. Mert sose elég. Soha, semmi sem elég. Olyan szépek azok az almák. Csak egy falat. És mindent tudni fogunk. És ahogy bevillant ez a gondolat, valami történt. Furcsa, szokatlan érzések támadtak bennem. Először sóvárgás. Majd düh. Harag…. Tovább »