Ne haragudj, csak elfáradtam

Már megint nem aludt eleget. Most nem a fiúk miatt… Néha csak egy kis csöndre vágyik, végre feküdjenek le, ne nyúzzák már szanaszéjjel. Anya csináld ezt, gyere ide, anya a tesóm ezt mondta, anya, anya, anya, de megígérted!!! Anya miért nem mobilozhatok? Sose mobilozhatok.

De most hogy alig látta őket az elmúlt pár napban, szinte égette a testét a hiányuk. Eszébe jutott, hogy mennyi mindent kibírt, hányszor talpra állt, de ha velük történne valami… Gyorsan elhessegette a gondolatot.

• Mikor jössz?
• Nem gond, ha csak későn?
• Csináld csak a dolgod. Éhes leszel? Készítsek egy szendvicset?

Kezdte már unni ezt a játékot. A folyamatos megértést, persze, semmi baj, minden rendben. Az elnézéseket és szemethunyásokat.  40 éve ezt csinálja. 40 éve nem számít, majd megoldom. 40 éve mindig, mindenkit maga elé helyezett. Aztán előbb-utóbb elpattan a húr, és üvöltés formájában kiömlik belőle a felgyülemlet feszültség. A másik süketsége.

• Most mitől vagy ilyen idegbeteg?
• Nem vagyok idegbeteg bmeg, csak nőtt három fejem és tüzet okádok, miért talán te még nem láttál sárkányt???
• …
• Ne haragudj. Igazságtalan vagyok. Nem te tehetsz róla. Csak elfáradtam.